Az álmosságunk és a pihentető ágy közé állhatnak az új okos eszközök?
Szigorú értelemben nézve nincs nagyon sok gyakorlati haszna az alvásnak csak annyi, hogy egy egyelőre alapvetőnek látszó szükségletről van szó. De ez változhat. Hiszem pihenésünk gyarmatosítása már elkezdődött, első csapásként az okos telefonok jönnek értünk, de nem ellenünk. Ilyen alvásfigyelő okos órákat itt találhatóak.
Jonathan Crary egy érdekes témakörre mutat rá, mikor az alvással kapcsolatos kérdését kezdi feszegetni. 24/7 című könyvében azt mondja, hogy a 21. századi kapitalizmus idejére voltaképpen már csak ez az emberi látószög nem került a gazdaság teljes befolyása alá, de már gyülekeznek az alvás ellen fellépő erők. Ilyen példákra gondolok, hogy a nonstop nyitva tartó éttermek, benzinkutak, boltok stb. Ezek mind részei annak az irányzatnak, aminek gyökereit Crary nem csak gazdasági szempontból, de filozófiai megközelítésből is vizsgálja.
A legfontosabb a hatékonyság, aminek mértéke a termelékenység, illetve a pénz. A fittség mérése, a lépésszámláló fennhatósága, az okos órába épített pulzusmérés mind arra lett létrehozva, hogy a haszon érdekében áldozhassunk testünk lehető legnagyobb kihasználásával. Nem elég azonban már a ténylegesen hasznosítható testmozgást magába foglaló nappali időszak meghódítása: alvás közben is szükségessé válik ugyanazon elvek érvényesítése, amelyek a nappali elemzések során is elsőbbséget élveznek. Ha jobban elképzeljük, alvásunk már nem is a saját kiváltságunk: ha reggel hét órára állítjuk az ébresztőt, az okos eszköz az alvásmintázat kivizsgálásával dönthet úgy, hogy inkább 30 perccel korábban vagy akár később is ébreszt, mert úgy érzékeli, az alvásciklus akkor ér abba a fázisba, amellyel a nappali hatékonyságot maximalizálhatja.
